Az utazás nem indult jól. A kedves szomszédjaim mindig megérzik mikor utazom, és az azt megelőző nap nem hagyjanak aludni. Reggel fél 4kor kellett kelnem, és mivel a kedves szomszéd a 3 gyerekével fogócskát játszott az ablakom alatt fel kilencig, nem sikerült a terv, hogy lefekszem este 8-kor.

Az egy óra húsz perces repülő utat kevesebb, mint 3 óra alvást követően csináltam végig, és a Szaloniki-i szállásra kb. reggel 10-re érkeztem meg helyi idő szerint, ami otthon kilenc órát jelent. Mivel felöntöttem magam az induláskor energiaitalokkal, nem voltam álmos.

Belevágtam a városba, de nem bírtam tovább délután 4-nél, már a hőség miatt sem. Végig sétáltam a parton, betértem egy pékségbe, és a Fehér Torony melletti árnyékban megettem a 4 különböző finomságot.

A hőség elől bemenekültem a Bizánci kort bemutató múzeumba, ami hatalmas volt és nagyon jó, majd a Régészeti múzeumba is, ami kisebb volt, de több volt a turista. Itt már nagyon fáradt voltam, és várt rám egy félórás séta vissza a szállásra.

A város külső része kiábrándító, akár csak Athénban, de a tenger melletti párhuzamos utcák által befoglalt belváros szép és hangulatos. Az építészet elég vegyes, a Bauhaus épületek mellett jól megfér a bizánci templom, amiből itt van legalább két tucat.

A hotelszobában a légkondi alatt megnéztem egy filmet az iPadomon, és éjfélkor aludtam el. Bár többször felébredtem, sikerült majdnem 7 órát aludni.

A Bizánci kort bemutató múzeum képeit itt találod

A Régészeti múzeum képeit itt találod

Utazás a Meteórákhoz, és azon is túl

Első nap. Június 24 szombat, Szaloniki – Második rész – Szaloniki Bizánci Kultúra Múzeuma