A következő állomás környék legnagyobb községe, Porto Covo volt. Minden kis ház vakító fehérre van festve kék csíkokkal, leinkább piros ajtókkal.
Porto Covo a 18. században egy apró település volt a sziklás part mentén meghúzódó keskeny öbölben. 1780-ban mindössze négy lakóház alkotta. Lakossága főleg halászattal és kereskedelemmel foglalkozott. II. Fülöp spanyol király uralkodása idején nagyszabású terv készült a kalózhajók elleni védekezésre, és a Porto Covó-i természetes öböl tengeri kikötővé való átalakítására.
Sétáltunk egyet, egy kávé és fagylalt után betértünk egy kisbolt ahol „magyarok” névvel árulnak előre csomagolt sütit, ami igazából csak egy sima teasütemény és nem igazán értem, hogy miért rólunk nevezték el.
Ehelyett muszáj voltam megvenni az óceán előlényeivel diszitett csokis kekszet, amit már Ilha do Pesseguerio-nál eszegettem.
Pessegueiro-sziget (portugálul: Ilha do Pessegueiro), szó szerint az Őszibarack fa szigete, egy kis sziget/szigetecske, amely Porto Covo délnyugati partja mentén helyezkedik el. A sziget és a szomszédos part a „Southwest Alentejo és a Vicentine Coast” Természeti Park része.
1588-ban építeni kezdik a tengerparton a Pessegueiro-erődöt, majd a Pessegueiro-szigeten a Santo Alberto-erődöt. 1598-ban azonban az erőd munkálatai félbemaradtak és a kikötő bővítése sem készült el.
A sziget és a szomszédos part a „Southwest Alentejo és a Vicentine Coast” Természeti Park része.
Ez a hajgolyó Mafalda, aki a birodalmát dokumentálja:
Queimadai Szűzanya legendája
A hagyomány szerint a 18. század közepén az Algériából és Marokkóból a szigetre érkező barbár kalózok egy keresztény remetével találkoztak, aki Szűz Máriának szentelt kápolnát tartott fenn. A kalózok megölték a szerzetest, kifosztották a kápolnát és a szobrát a lángokba dobták.
Később Porto Covo lakói eltemették a keresztény remetét, de először nem tudták megtalálni a szentképet. Úgy döntöttek, hogy az egész szigetet átkutatják, végül egy leégett bokorban találták meg a szobrot, de a tűz nem sérült meg: a kép Queimada (égett szűz) néven vált ismertté. A szobrot eltávolították a szárazföldre, egy kilométerre a szigettől, ahol egy új kápolna épült, a Megégett Szűz kápolnája (portugálul: Capela de Nossa Senhora da Queimada), amely a zarándoklatok célpontja lett.
Ezek után megmártózunk a hideg vízben és irány az ország közepe…
U.I.: Ha azon kapod magad panaszkodni, hogy nem látsz fotót az erődről, akkor teljesen igazad van: megzavartak az óceán témájú kekszeim…
