Elérkeztünk Portugália utolsó állomásához, az ország második legnagyobb városába, Portóba. Bár a város lakossága csak 240 ezer, a külváros és egyéb környező területekkel együtt már 1,8 millió. A város fekvése és elrendezése nagyon hasonlít Lisszabonéhoz: A városközpontból ugyan úgy déli irányba futnak le a főbb utak a folyóhoz, hidak vezetnek át a déli területekre.
Itt egy kicsit kevesebb kiemelt látnivaló van, tulajdonképp az egész város egy hétvége alatt bejárható. A város kisebb, szűkebb, mint Lisszabon, kicsi olaszos hangulattal fűszerezve.
A város leghíresebb modern épülete a Casa da Musica, amit azért szerettem volna már élőben látni, mert az épület arculata magából az épület formájából alakították ki, és szeretem ezt a munkát ( videó erről itt)
A kicsit lepukkant Kristály-palota kertje, és onnan a kilátás nyugatra. A távolban (6km) az már az óceán.
Ő a híd déli pontján a A Serra do Pilar kolostora, amit 1537-ben kezdtek el építeni. Ottjártamkor épp esküvő volt benne.
Kilátás a déli részről az észak felé:
Lesz még egy kis villamosozás, de Portugália kipipálva.
