Publikálva:

Köszi, Sztella!

Hol is járunk most?

2014-ben kezdtem futni, szinte véletlenül …

Soha nem voltam túl sportos srác, mindig is a legvékonyabb voltam az iskolában.

Dupla gerincferdüléssel születtem, így a normál tornaórák helyett mindig 10-12 éves koromtól gyógytornára küldtek. Tollaslabdát és kézilabdát játszottunk, évekig kénytelen voltam úszni. Utáltam a futást. Soha nem találtam elég jó okot arra, hogy körbe-körbe szaladgáljak.

Kéthetes koromban tüdőgyulladást kaptam, elméletileg elvesztettem a tüdőm kapacitásának 25-30% -át. 18 éves koromban műtöttek, amely miatt a következő 8-10 évben eltiltottak attól, hogy 10 kilogrammnál nehezebbet emelgessek. Nem csoda, hogy kudarcot vallottam a katonai sorozáson.

Nem láttam edzőtermet belülről 24-26 éves koromig. Lassan elkezdtem kis és közepes súlyzók emelgetését, de még mindig nincs futás, semmi tartós sporttevékenység, ami kimerítene.


Bemutatom Sztellát

 width=

2014-ben (38 évesen) a nővérem házára vigyáztam, aki véglegesen Kanadába költözött. Nekem egyébként is szükségem volt egy lakhelyre, valakinek pedig gondoznia kellett a házat, és egy kutyát, amit kénytelen volt hatra hagyni. Fiatal labrador volt, sok energiával, mindig szeretett volna minél többet mozogni. Ezeknek a kutyáknak nagyon sok testmozgásra van szükségük, nem egy lusta fajta.


 width=

Szóval szinte minden nap megsétáltattam pórázzal, de egyszer ki kellett próbálnom, milyen gyorsan tudunk együtt futni. Jó volt. Sok móka. Nyilvánvalóan 200 méter után meghallatm, ami közel sem volt elég egy fiatal labrador számára …


 width=

De szinte minden nap mentünk futni; találtunk egy tökéletes mezőt, amit körbe futhattunk, ahol elengedhetem a póráztól, és mellettem tudott szaladni. Mindketten boldogok voltunk.

2014 májusára átlagosan 4 km-t futottunk, percenként 6 perc sebességgel. Volt egy nevetségesen rossz cipőm, ami nem futáshoz készült, de az Endomondo alkalmazással elkezdtem mérni a futásainkat.

A házat eladták, és az új tulajdonosok örömmel befogadták a kutyát is. Annak ellenére, hogy nagyon szerettük Sztellát, ez volt a legjobb neki: vidéki kertes házban maradhatott, szerető családnál. Később abban az évben Máltára költöztem, de mindig meglátogattam, amikor hazajöttem nyaralni; Még mindig látogatom.

Az első 10 km

Málta tökéletes hely a futáshoz, mivel egész évben süt a nap, télen sem tartasz szünetet. Még mindig elég lassú voltam, de megtettem az első 10 kilométeres távot a szigeten, és elkezdtem csuklósúlyokat viselni.

Csuklósúlyok

Azt kérded, mi értelme van a csuklósúlyokkal futni, amikor már amúgy is haldoklik az ember? A futás az összes izmodat felemészti a felsőtesteden, ha 40 felett vagy, és soha nem voltál valami nagy húsevő vagy épp vegetáriánus. A csuklósúly és az extra fehérjebevitel segíti az izmok megtartását és növekedését. Olyan, mintha egyszerre járnál az edzőterembe és futni. 2x 0,5kg, 2x 0,75kg-mal kezdtem, ma 2x1kg-os készletet használok.

A sebességem javulni kezdett, miután megvettem az első Nike cipőmet. Máltai meleg és párás időjárás is megedzi az embert. Kedvenc szórakozásom az volt, hogy 8 km-t futottam a tengerig, beleugrottam és úsztam egy kicsit, és ha száradás után még 4 km-t.

Nem lehetek elég hálás Sztellának és 38 éves önmagamnak, hogy futásra kényszerítettek. A futás volt és még mindig a legjobb orvosság depresszióm és szorongásom ellen. Máltán az eddigi legmérgezőbb kapcsolatban voltam, és a heti egyszer-kétszer 8-12 km futás volt az egyetlen alternatíva, ahelyett, hogy a fal üssem. A futás kitartásra és türelemre tanított, segített abban, hogy a legrosszabb időkben is szabadnak érezzem magam, és visszaadta azt az érzésemet, hogy mindent kézben tartok.

Csak egy célom volt: 10 km-t akartam futni 50 perc alatt…

6 év, 2216 kilométer és 4 futócipő kellett hozzá.

 

 width=

ui.: Sztella körülbelül 14 éves. Már nem fut, kissé süket és vak, de mindenre emlékszik …

 

Mivel az Endomondo megszűnt, követhetsz a Straván.